Mi a zsinat?

Webmester | 20:26 | 0 megjegyzés

A zsinat az egyházjog meghatározása szerint az egyház vagy a részegyházak püspökeinek összejövetele abból a célból, hogy megtárgyaljanak vagy döntsenek fontos egyházi kérdésekben, természetesen a pápa elnökletével vagy jóváhagyásával. Az egyházi törvénykönyvben CIC 337-339. kánonjai valamint a 833.k. és néhány további kánon foglalkozik ezzel. Latinul: concilium, görögül: synodus. A magyar szó a görög szóból származik. Ennek az előzménye, hogy a magyarság megtérítésében a kereszténység keleti görög illetve örmény része vállalta a fő szerepet, s elmondható, hogy Szent István király ideje előtt már a magyarságnak 80%-a az ún. bizánci kereszténység kisebb része az örmény kereszténység befolyása alatt volt, mai tekintetben és értelemben a bizánci szertartású katolikus részegyház vagy egyház végezte a hitterjesztés oroszlán részét. Tehát tulajdonképpen szavaink is tőlük származnak elsősorban. Ugyanez érvényes a pap szavunkra is, amely atyát jelent.
Az apostoli zsinattól a húsvéttáblázatig és Gergely-naptárig A zsinat tehát az egyházi élet természetes folyamatának fejleménye, amely a hivek szempontjából alapvetően fontos dolgokban hoz döntést egy bizonyos időre. Az első zsinat tulajdonképpen az “apostoli zsinat” , amelyet az Apostolok cselkedeteiben a 15. fejezetben olvashatunk. Alapvető fontosságú határozatot hozott egy heves vita után. Péter apostol útmutatását fogadták el. Ez nagy történelmi fordulat volt, amikor az ősegyház a világba lépett és többé már nem a zsidóság szektájának volt tekinthető, ahogy addig sokan annak tekintették. Az elmúlt évszázadokban több ilyen apostoli zsinathoz hasonló tanácskozás volt az egyházban. Ezeket azonban már nem apostoli zsinatnak, hanem egyetemes zsinatnak nevezünk. Az egyetemes zsinatok közül az első hetet vagy nyolcat elfogadja mind a keleti, mind a nyugati egyház. A többi zsinat elsősorban a nyugati egyház zsinatának tekinthető, kivéve a II. Vatikáni zsinatot, amely nemcsak a nyugati, de a keleti egyház zsinatának is tekinthető újra és annak kihatása van az ökuménére. Az első egyetemes zsinat a 21-ből Niceában görögösen Nikaiában volt tartva csaknem 300 évvel az első Pünkösd után, mint közismert az első pünkösd ab Urbe condita Róma alapítása utáni kb. 781-es évben volt. A következő apostoli zsinat a 800-as években valószínűleg 802-ben volt, néhány adat szerint egymás után kettő is. Az első egyetemes zsinatot a niceai zsinatot 1078-ban tartották Róma alapítása után. S nagyon fontos döntések születtek a húsvét kiszámolása és tartása ügyében az egész egyház szempontjából. Döntés született a legutoljára megreformált naptár követése ügyében, ahol 761-ben Augustus magyarosan Augusztus császár 4 évente elrendelte a szökőév beillesztését. Ebből kiindulva határozták el, hogy ezentúl 1078-as zsinat után a naptárban követik a március 21-i napéjegyenlőség Augusztus császár 761-ben meghatározott idejét s nem a zsidó naptár szerint március 26-április 25 között, hanem március 22-április 25 között lesz a húsvét dátuma. Ezzel a zsidó húsvéttól eltérő időben is lehet a keresztény húsvétvasárnap. Mint közismert Szoszigenész csillagász határozta meg a március 21-ét a napéjegyenlőség napjának Julián császár idejében 708-ban, ez az év 445 napos volt, a zűrzavar évének is nevezték. S 709-ben bevezették a Julián-naptárt. 709. március 21-e esett először a napéjegyenlőség napjára. A Julián császár halála utáni zűrzavarban hibásan kezdték el számolni és beiktatni a szökőnapokat 3 évente. Ezt tette helyre Augusztus császár és 761. március 21-e óta ismét a napéjegyenlőség napja volt. Elrendelte, hogy minden rá következő 4. év szökőév legyen! Ez a Julián-naptár. Ezentúl a naptárba nem avatkoztak be egészen 1582. október 4-éig csütörtökig, amikor is Gergely pápa elrendelte, hogy utána október 15-e péntek következzék. A naptárba beiktatott 10 napot, hogy március 11-e helyett ismét az Augusztus császár általi március 21. legyen a napéjegyenlőség napja. Gergely pápa kiadott rendelete 1581. februárjában kelt és csak március 1-ején kezdődött az 1582. év. Ezentúl azonban 1583. óta január 1. lett az új év kezdete szakítva a február 23-a utáni hónap évkezdésével. Viszont megmaradt a február 24-e illetve szökőévben a február 25-e szökőnapnak Mátyás napjának, ebből a Mátyás ugrása fogalom a naptárban. Amint észrevesszük a Julián-naptár és Gergely-naptár között nemcsak más évszámot találunk, hanem jelentős változást, elmozdulást is. Amíg a Julián- naptár a Róma alapítása óta számlálta az éveket addig Gergely naptára már más időszámlálást használ. Eddigre már megpróbálták az összes évszámot az új évszámlálás adatai szerint is közzé tenni, amely többé-kevésbé sikerült is, sőt ezt kezdték el használni, ami jelentős zavart is okozott a fejekben. Egyesekben ezért felmerült, hogy használjuk a Gergely-naptár évszámlálását is 1582-t megtéve a kezdő évnek az eddigi hibás Krisztus Jézus születését hibásan kiszámolt naptárak helyett. Ez azonban eddig nem ment át. A zsinat fontos teológiai kérdésben az istenember illetve isteni ember között döntött, amely mára számunkra nem lényeges és értelmetlen vitának tűnik. A zsinat vezéralakja Szent Atanáz volt. A zsinaton Nagy Konstantin császár jelentős szerepet játszott. A zsinat határozatait állami törvények formájában kötelezővé is tette ezzel bizonyítva a Római Birodalom egységét.
A húsvéttáblázattól a harmadik vatikáni zsinatig? Amíg az első zsinat új húsvéttáblázat számlálást vezetett be, addig az utolsó második vatikáni zsinat szintén megpróbált változást kieszközölni a húsvéttáblázatban, ahol szerették volna rögzíteni az első vagy második áprilisi vasárnapot az állandó húsvétvasárnapnak. Azonban a keleti egyházak még a Julián naptára szerint számolják az időt és a húsvétot, ezért 13 napos eltérés van a 2 naptár között és a húsvétvasárnapok között is jelentős eltérés van. Ritkán esik egybe a húsvétvasárnap. Egy esetleges újabb változással 3 időben is tartanák a húsvétot a keresztények, ami problematikus lenne. Ezért egyenlőre nem sikerült megállapodni a húsvét állandó dátumában, amelyet a következő zsinatra hagytak. A többsége a papságnak a második áprilisi húsvétvasárnap bevezetését támogatja az egyházban. A döntés értelmében többé nem vennék figyelembe a teliholdat, amely úgy sem teljesen egységes az egész földkerekségen. Csak az alexandriai holdtöltére illetve teliholdra vonatkozik, ahol kevés keresztény él. Ugyanis az egyiptomi Alexandria városa szerinti holdtölte számított a keresztény világban a húsvéttáblázat szerint. A Julián-naptár és Gergely-naptár közti különbség növekedni fog, hiszen 4 évente egy napot iktatnak be mindkét naptárba, de a Gergely-naptár csak a néggyel illetve négyszázzal osztható évszázadokban iktatja be a szökőnapot, ami 400 év alatt csupán 3 napot tesz ki, míg a Julián-naptár mindig iktatja négyévente a szökőévet. Elképzelhetjük mi lesz néhány ezer év múlva? Egyetlen húsvét sem esik majd egybe és nemsokára nyárra csúszik a húsvét ideje keleten. A húsvét idejének áprilisi rögzítése tehát időszerű feladat. Mint látjuk az egyik legégetőbb kérdése a húvétnak az időpont. A zsinat további kérdései pedig az i betűről, istenember-isteni ember szavakról az emberekre tevődik át. Az egyház zsinatai jelentősen megváltoztathatják a hivek vagyis emberek gondolkodását, életét. Az elmúlt zsinat a legnagyobb változást hozta és a következő zsinatnak tovább kell majd lépnie ezen az úton. Az 50. évfordulóra készülnek kiadni a II. Vatikáni zsinat határozatainak hiteles fordítását. Egyben egyre nagyobb az igény egy következő zsinatra is, amely az áldozópapság, szerpapság életével, életmódjával is foglalkozik majd. Azt mondják, ha az első vatikáni zsinat a pápa szerepével foglalkozott a második vatikáni zsinat a püspökök helyzetét rendezte, akkor a harmadik vatikáni zsinatnak az áldozópapság, szerpapság és hivek szerepét kell meghatároznia a mai életkörülményekből adódóan.
Összegezve
Miről szóljon a harmadik vatikáni zsinat?
1. A húsvét dátumának újbóli rögzítése.
2. Az áldozópapság, szerpapság és hivek szerepe és életkörülényei a megváltozott világunkban.
3. A megváltozott szerepből fakadó új kihívások és az adott válaszok.
Nyilvánvaló, hogy szükségünk van egy új zsinatra, amely választ adhat az Egyház mai szerepére a világnak. S mi pedig újból krisztusi küldetésünket be tudjuk tölteni az elkövetkező évtizedekben. Isten adja, hogy Egyházunkban a Szentlélek által ezt minél többen fölismerjük és ebbe az irányba tegyünk lépéseket.
Horváth Róbert atya

Category:

About GalleryBloggerTemplates.com:
GalleryBloggerTemplates.com is Free Blogger Templates Gallery. We provide Blogger templates for free. You can find about tutorials, blogger hacks, SEO optimization, tips and tricks here!

0 megjegyzés